A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2017. június 26., hétfő

Szabadkőműves múzeum lesz a páholyházból

Szabadkőműves múzeum lesz a páholyházból

Jóváhagyta a júniusi ülésén a nagyváradi önkormányzati képviselőtestület a nagyváradi szabadkőműves múzeum kialakításának költségeiről szóló határozattervezetet. Az előző, tavaly novemberi határozat módosítására azért volt szükség, mert akkor még 20 százalékos áfával számolták ki a költségeket, az áfa pedig január elsejétől 19 százalékra csökkent.
szabadkomuves muzeum
A jövendő múzeum Rulikowski (ma Armatei Române) utcai épülete, mely sokáig a vámhatóságnak adott otthont, a múlt század elején a nagyváradi László király szabadkőműves páholy szélházának készült. A páholyszékházat a muemlekem.hu oldal adatai szerint 1901-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítész tervei szerint és 1902-ben adták át.
A váradi önkormányzat a Regionális Operatív Programhoz pályázik majd támogatásra az áfával együtt 5,5 millió lej értékű felújításra. Az önkormányzat költsége 1,6 millió lej lesz, ebből a pályázaton el nem számolható költésegeket és a két százalékos önrészt fedezik. A majdani kivitelezőnek a tervek szerint 24 hónapja lesz majd az épület felújítására.
Fried Noémi Lujza



Forrás: http://www.reggeliujsag.ro/szabadkomuves-muzeum-lesz-a-paholyhazbol/

2017. június 21., szerda

Helikon-lapszámbemutató: Kerekasztal-beszélgetés a folyóirat szabadkőműves számáról



Helikon szabadkomuves














A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.
A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig. 





2016. május 30., hétfő

Raffay Ernő előadása a szabadkőművességről





Előadás a szabadkőművességről

Raffay Ernő tartott előadást
Raffay Ernő tartott előadást

Raffay Ernő író, történész tartott könyvbemutatóval egybekötött előadást május 26-án a Lorántffy Zsuzsanna egyházi központban.

Pap István

A történész, író, egykori politikus meglehetősen csapongó stílusban adta elő ezúttal mondanivalóját a szép számban egybegyűlt érdeklődőknek. Az aktuálpolitikai megjegyzésekkel, kiszólásokkal sűrűn tarkított előadás fő témája a magyarországi szabadkőművesség tevékenysége volt. Raffay Ernő kiemelte, hogy a szabadkőművesség mindenhol a világon titkos szervezetként működik, Magyarországon viszont az az egyedülálló helyzet állt elő, hogy a szabadkőműves dokumentumoknak jelentős része fellelhető és szabadon kutatható az Országos Széchényi Könyvtárban.

Befolyásolás

A meghívott röviden ismertette a szabadkőművesség magyarországi történetét, majd arról értekezett, milyen befolyással rendelkezett ez a titkos szervezet a magyarországi közéletben a 19. században, illetve a 20. század első évtizedeiben. Mint mondta, csakúgy, mint az egész világon, Magyarországon is a titokban való tevékenység volt jellemző a szabadkőműves páholyokra, amelyek a befolyásolás módszerét alkalmazták. Példaként említette ebben a vonatkozásban azt, hogy az 1918 előtti magyar országgyűlés tagjainak mintegy tíz százaléka volt szabadkőműves, akik a budapesti székhelyükön összegyűlve beszélték meg azt, hogy mi történjen másnap a magyar parlamentben.
Raffay Ernő kitért Ady Endre szabadkőműves tevékenységére is, aki az előadó megítélése, illetve az Ady szabadkőműves tevékenységét kutató könyveinek a címe tanúsága szerint eleinte szabadkőműves béklyóba, majd szabadkőműves zsoldba került. Ady Endre publicisztikai írásaiból, valamint személyes jellegű írásaiból is kiviláglik az, hogy gróf Tisza István miniszterelnök, gróf Apponyi Albert, valamint Prohászka Ottokár és Majláth Gusztáv Károly püspökök voltak akkoriban a magyar szabadkőművesség legnagyobb ellenfelei, akiket a legkeményebben támadtak. Raffay Ernő kijelentette, hogy a szabadkőművesség általában a kereszténységet és a magyar keresztény nemzetállamot támadta. A hosszú előadás végén az érdeklődők megvásárolhatták a köteteket.



Forrás: http://www.biharinaplo.ro/helyi/2016/05/29/eloadas-a-szabadkomuvessegrol.biharinaplo

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2016/05/eloadas-raffay-erno-konyvbemutato.html

2016. április 20., szerda

Beszélgetés Raffay Ernő történésszel – Szabadkőművesek Székelyföldön

Beszámoló Raffay Ernő csíkszeredai előadásáról:


2016. április 20.

Beszélgetés Raffay Ernő történésszel – Szabadkőművesek Székelyföldön



Nemrégiben Az erdélyi szabadkőművesség történetéről tartott előadást Raffay Ernő történész Csíkszeredában, a városháza gyűléstermében. Az előadás apropóján többek között a székely szabadkőművesekről faggattuk a történészt, s mint kiderült, jócskán van ilyenre példa Benedek Elektől Tamási Áronig.



Raffay_Erno3_TNK_7243_LR

– A szabadkőművességről első hallásra mindenkinek a titok, a titokzatosság jut eszébe, hiszen titkos társaságról van szó, mégis Magyarország az egyetlen ország, ahol a szabadkőművesség iratai a Nemzeti Levéltárban szabadon tanulmányozhatók. Az erdélyi szabadkőművesség iratai is fellelhetők ugyanott?

– Magyarországon a szabadkőművességet háromszor tiltották be. A második és a harmadik betiltásnál összegyűjtötték az iratokat, és ezek most a Budapesti Országos Levéltárban vannak. Először 1795-ben tiltották be a Martinovics Ignác-féle mozgalmak kapcsán, miután Martinovicsékat kivégezték. Másodjára 1920. május 18-án az első horthysta kormány belügyminisztere tiltotta be a szabadkőművességet. Akkor már Erdély román megszállás alatt volt, viszont ahol lehetett, ott kormánybiztosokkal a horthysta hatóságok összeszedették az iratokat, és a ládák a belügyminisztériumba kerültek. A harmadik betiltás már csak Magyarországra vonatkozott, 1950 júniusában történt, amikor Rákossyék belügyminisztere, Kádár János szedette össze az iratokat. Az 1960-as években Kádárék kormánya az iratok titkosságát feloldotta, s az összes ládát átküldte az országos levéltárba, a Buda várába. Mivel 1920-ig – meg 1940–45 között a kis magyar időben – Székelyföld a magyar királyság része volt, az 1920 előtti anyagban megtalálható a 16-18 erdélyi páholy, köztük a székelyföldi páholyok iratanyaga is. Gazdag iratanyagról van szó, ugyanis minden szabadkőműves páholynak minden évben hét pontból álló, összefoglaló jelentést kellett küldeni Budapestre, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy címére, a Báró Podmaniczky u. 45-be. Tehát az 1920 előtti erdélyi szabadkőművesség története teljesen tisztán, forráselemző módszer segítségével mutatható meg, mert megmaradtak az iratok. Ugyanakkor, mivel a horthysta hatóságok betiltó rendelete 1920. június 4-től már nem volt érvényes Románia határain belülre, az erdélyi páholyok tovább működtek egészen 1937-ig. Az 1937-es év nagyon érdekes a romániai történelemben: mindenféle belpolitikai problémák voltak, megjelenik a vasgárda stb., és gyakorlatilag királyi parancsra betiltják a teljes szabadkőművességet, nemcsak az erdélyi magyar páholyokat. Megemlítek néhányat közülük: Szatmárnémetiben működött a Tisza páholy, Zilahon egy szabadkőműves kör, tagjai között ott találjuk Ady Endre néhány tanárát is. Nagyváradon működött a László király páholy 1876-tól, ez biztosan a legrégebbi szabadkőműves páholy a később Erdélynek nevezett, Romániához csatolt kelet-magyarországi területeken. Ez a páholy politikailag radikális páholy volt, zsidó nemzetiségű többséggel. Aradon volt két páholy, Temesváron létezett a Losonczy páholy, az egykori várvédő kapitányról elnevezve. Kolozsváron az erdélyi magyar szabadkőművességnek a második páholya, ha a nagyváradit is számítjuk, az Unió páholy – olyan jeles magyar tudósokkal, mint dr. Fabinyi Rudolf vagy Apáthy István professzor, az első kolozsvári botanikus kert megteremtője. Megjegyzem, a kolozsvári Unió páholy magyar érdekeket védő páholy volt.

– Amúgy mennyire kapcsolódott a magyar szabadkőművesség a zsidósághoz?

– Azt szokás mondani, általános megfogalmazásban – az interneten vannak ezek a szamár mondatok –, hogy a szabadkőművesség a zsidó hatalomátvételre szolgáló politikai eszköz. Ennek egy része igaz. Tény, hogy 1913-ban, az utolsó békeévben Magyarországon 7400 szabadkőműves volt, annak 75 százaléka izraelita, 25 százaléka magyar és szász, román egy-kettő volt. Az erdélyi páholyok féltették Erdélyt a románoktól már 1914 előtt, és például a kolozsvári Unió páholy javasolta a kormánynak, hogy a román határon, a Kárpátok gerincén szaporítsák meg a határőrállomásokat, erősítsék meg a határőrséget. Az 1916–18 közötti időszakból az Unió páholyból olyan dokumentumokat találtam az országos levéltárban, amelyekből az derül ki, hogy a kolozsvári magyar szabadkőművesek lényegében magyar emberek voltak, és féltették a hazájukat a román betöréstől.

– Milyen páholyok voltak Székelyföldön?

– Székelyföldön Marosvásárhelyen működött a Bethlen páholy a város híres polgármesterének, Bernády Györgynek a vezetésével. A marosvásárhelyi páholyt zömmel magyarok alkották és csak kisebb részben zsidó emberek, talán 10 százalékban. Román ember nem volt ebben a páholyban, de a kolozsvári Unió páholyban sem. A marosvásárhelyi Bethlen Gábor páholy volt a legnagyobb létszámú és talán a legnagyobb befolyású székelyföldi páholy, és – akárcsak a kolozsvári – ez is építő páholy volt. (Gondoljunk csak a vásárhelyi kultúrpalotára vagy a kolozsvári egyetemre…) Brassóban is volt páholy, zömmel szász tagokkal. Még egy nagyon érdekes páholy volt a Székelyföldön, a vásárhelyi után a második legnagyobb, a sepsiszentgyörgyi Siculia. Ez olyan ritka páholy, amelynek a működése során az első öt évben nem volt zsidó tagja. Tehát székely emberek hoztak létre szabadkőműves páholyt Sepsiszentgyörgyön.

– Mit lehet tudni a csíkszeredai szabadkőművesekről?

– Csíkszeredában is volt páholy, de csak a 18. században, ugyanis itt működött akkor egy bizonyos gróf Draskovich János, egy horvát származású ember, a Habsburg Birodalom hadsere­gének az ezredese, aki kialakított egy sajátos magyar rítust. A rítus ez esetben a páholymunka konkrét lebonyolítása: ki hol ül, milyen munkarend alapján dolgoznak stb. A Draskovich-féle rítusban, ha bevettek valakit, számokkal jelölték meg, és a számoknak elnevezései is voltak három fokozatban. Például első inas – második fokozat, legény – harmadik fokozat, és így tovább. Ezt úgy nevezi a szabadkőműves szakirodalom, hogy Draskovich-rítus, Draskovich János próbálta az egész Magyarországon az ilyen rítus alapján működő páholyokat elterjeszteni. Mindössze néhány évig működött Csíkszeredában szabadkőműves páholy a 18. század végén, a Draskovich-rítus alapján, de iratai nem nagyon maradtak fenn, csak néhány visszaemlékezés, levelezés.

– Ismerünk 20. század eleji csíkszeredai szabadkőművest is dr. Hirsch Hugó személyében. Találkozott a nevével a kutatásai során?

– Konkrétan az ő személyét nem kutattam. Elképzelhetőnek tartom, hogy a sepsiszentgyörgyi páholyhoz tartozott. Városokra vonatkozó anyag nincs, csak személyekre, páholyokra vonatkozó anyag, számos belépési és kilépési nyilatkozat. Egyébként, amikor a legtöbb szabadkőműves páholy volt Magyarországon – egykor titkos, most már kutatható jelentésekből tudom –, akkor 102 szabadkőműves páholy volt és 7427 szabadkőműves.

– Miért léphettek be a szabadkőművesek sorába olyan székelyek, mint Benedek Elek, Kőrösi Csoma Sándor vagy Tamási Áron?

– Ezt pontosan akkor tudnánk, ha elolvasnánk a belépési nyilatkozataikat. Igaz, oda mindenki mindenféle szép szavakat ír bele. Azonban ha sok-sok iratot tanulmányoz az ember, akkor látja azt, hogy különböző szempontok, különböző érdekszempontok szerint léptek be a szabadkőművesek. Ami a legfontosabb, nem érdekszempont, de annak is lehetne nevezni: hitből. Hit a szabadság eszméjében. Mert a szabadkőművesség a világ bármelyik országában – talán Románia a kivétel, ahol a sovinizmus alapján működnek a szabadkőműves páholyok, érdekes módon – a liberalizmus eszmevilágára épül és a nagy francia forradalom után robbanásszerűen terjedt, bár Angliában kezdődött 1717-ben. A Draskovich-féle csíkszeredai páholy még az angol páholy mintájára, az angol hatásra terjedt el. A két francia nagypáholy már a latin páholyok közé tartozott. Jó tudni, hogy például a békekonferencia elnöke is szabadkőműves volt, és az ő egyik páholyába jutottak be az erdélyi románok, például Iuliu Maniu és mások, akik kiutaztak a békekonferenciára és elérték, hogy Erdély elszakadjon Magyarországtól. (Ezt a kérdést Koszta István csíkszeredai történész kutatta és meg is írta.) Visszatérve a kérdésére: az első pont, amiért valaki szabadkőműves lesz, hogy hisz abban, hogy szabadság, egyenlőség, testvériség… A második pont: érdekből, például üzleti kapcsolatok kialakítása miatt. És hogy a székelyek hogyan lettek páholytagok, arra a Tamási válaszát ismerjük. Ő 1930-ban lett szabadkőműves, és 1942-ben azt írta egy cikkében, hogy ő azért lett a kolozsvári Unió páholy tagja, mert azt gondolta, hogy ott a szabadkőműves testvéreivel együtt majd a magyar érdeket tudja erősíteni, előmozdítani. És azért lépett ki 1935-ben – de tulajdonképpen már előbb ki akart lépni –, mert rájött arra, hogy ott mindenről szó van az érdekérvényesítéssel kapcsolatosan, csak arról nem, hogy harciasan a magyar érdeket előremozdítsák. Tehát csalódott a szabadkőművességben és kilépett. Ami nagyon érdekes, hogy az Unió páholy iratai egészen 1919 végéig ott vannak a budapesti levéltárban, viszont a későbbi romániai szabadkőműves iratanyagot az 1937-es betiltás után elkobozták. Vágyom arra, hogy a két háború közötti szabadkőművességnek az iratai valahol ott rohadjanak Bukarestben valamelyik pincében, és ha fele is megmaradt, de szabad lesz egyszer hozzájuk jutni. Most pillanatnyilag hiteles iratok alapján 1920-ig lehet kutatni az erdélyi szabadkőművességet.

Daczó Katalin



Forrás: https://hargitanepe.eu/beszelgetes-raffay-erno-tortenesszel-szabadkomuvesek-szekelyfoldon/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2016/03/eloadas-raffay-erno-az-erdelyi.html

2016. február 29., hétfő

A világosság jegyében

A világosság jegyében

Szabadkán a Kortárs Galériában nyílt meg a Szerbiai Reguláris Nagypáholy, szabadkőművesség Szerbiában 1785–2016 című kiállítása.





Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=-WP2fY-jCJI&feature=youtu.be

2015. december 17., csütörtök

Nagyváradon alakítanák ki az ország első szabadkőműves múzeumát

Nagyváradon alakítanák ki az ország első szabadkőműves múzeumát



December 18-án, pénteken reggel megnyitják a gyalogosoknak a nagyváradi Szent László hidat – jelentette be csütörtökön Ilie Bolojan nagyváradi polgármester. Tervbe vették ugyanakkor az ország első szabadkőműves múzeumát kialakítását.
A gyalogosok a hídon kialakított két méter széles „folyosó” használhatják, a hídfelújítást egyelőre felfüggesztik, január közepén folytatják majd, a tervek szerint áprilisra-májusra készülnek el vele.
Az év utolsó napjaiban több uniós támogatású projektet is lezárnak, átadják például az Aradi és a Dévai út feletti felüljárókat, a nagyváradi várat vagy éppen a rendbe tett Kálvária-dombot.
A váradi önkormányzat december 21-i ülésén több fontos határozat is a tanácstagok elé kerül. Emelni fogják az önkormányzati tulajdonú épületek bérleti díjait jövő évtől, hogy fokozatosan elérjék a piacai árakat a 2-3-4 lejes négyzetméterenkénti bérleti díjak helyett, az összegeket az épületek homlokzatainak rendbetételére fordítják majd.
Hétfőn fogadják el az elhanyagolt állapotú épületet többletadóztatásának módjáról szóló határozattervezetet is, december 29-én pedig a legelhanyagoltabb épületek felüladóztatásáról szóló, a tulajdonosok nevére szóló határozatokat is a tanács elé terjesztik, majd 2016 első félévében felmérik az összes épület állapotát. A polgármester egyébként azt is említette, hogy az egykori nagyváradi Szent László szabadkőműves páholy egykori székházában kialakítanák az ország első szabadkőműves múzeumát.



Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/57553-nagyvaradon-alakitanak-ki-az-orszag-els-szabadk-m-ves-muzeumat



Ugyancsak múzeumot akar létrehozni a város a Rulikowski út. 4. szám alatti ingatlanban, amelyet az utóbbi időkig a vámhivatal használt, eredetileg azonban ez volt a nagyváradi László király szabadkőműves páholy székhelye. A nagyváradi helyi tanács hétfői döntése értelmében átvette a pénzügyminisztériumtól az ingatlant abból a célból, hogy itt a szabadkőművességet bemutató múzeumot hozzon létre. Korábban Ilie Bolojan polgármester azt mondta, tudomása szerint ez lenne az első ilyen jellegű múzeum az országban.



Forrás: http://www.erdon.ro/muzeumok-varadon/2976537


2015. november 21., szombat

Beszámoló - Ványi Viktória: A szabadkőművesek titkos (?) élete

A szabadkőművesek titkos (?) élete

Szerző: Ványi Viktória
Fotók: Korhut Lili, ArtNews.hu

Mindenki tudni vél valamit a szabadkőművesekről, köszönhetően a számtalan regénynek és filmnek, amik cselekményükbe szőtték a társaságot és tagjaikat. A titkok, a társaságok, páholyok, bennfentes beszélgetések és hatalom minden korban megmozgatják az emberek fantáziáját.
A kérdés az, hogy valóban annyira regényes volt-e (és nyomokban még ma is fellelhető) a működésük? Erre kerestük a választ Üveges Bence történész segítségével, kedvenc városismereti csapatom, a Hosszúlépés újabb sétáján egy derűs szeles szombati napon.
A Nemzeti Múzeum lépcsőjén ezúttal nem szavaltunk el semmit, ellenben találkoztunk a séta résztvevőivel, hogy aztán a pár lépésre lévő Garibaldi szobornál meghallgassuk a magyar szabadkőműves hagyomány megszületését.
Garibaldi szobor
A Garibaldi szobor előtt
Az érdeklődés fenntartása szempontjából nem szerencsés már a beszámoló elején megválaszolni a címben felvetett kérdést (ígérem érdemes tovább is olvasni az írást), de a helyszínen is percek alatt tisztázódott a sok félreértés közül az egyik legelterjedtebb, tudniillik nem is volt igazán titkos ez a társasági élet. A viszonylag nyíltan működő exkluzív társaságban a tagok magukról bevallhatták, hogy szabadkőművesek, a szertartások és megbeszélések pontosan dokumentáltak, így könnyen kutathatóak a mai kor számára.
A Nemzeti Múzeum állandó kiállításának része egy korhű páholy, értsd találkozási terem mása, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy a gróf, Széchényi Ferenc múzeumalapító maga is szabadkőműves volt.
A filantrópia – jótékonykodó emberszeretet, a tudás hozzáférhetővé tevése – mélyen gyökerezik a szabadkőműves filozófiában. A vallásháborúk kora után könnyen táptalajt talált ez a toleráns szellem, mely a dualista korban érte aranykorát.
De térjünk vissza a kezdetekhez. Saját legendáriumuk szerint a Teremtő, nagy építőmester vagy Ádám tekinthető az első szabadkőművesnek, történetileg alátámasztható formát a névben is rejlő középkori kézműves céhek, a szabad – tehát nem rabszolgák vagy nők – kőművesek alkották, akiknek magas fokú matematikai, geometriai tudásuk volt az építések révén. Egy idő után kezdtek nem kőműveseket is felvenni soraikba, olyan gazdagokat, akik segítettek megrendeléseket szerezni számukra. 1717-re az angol nagypáholy megalapításakor már a névadó kőművesek nem szerepeltek soraikban, habár elvileg társadalmi korlátokat nem állítottak a csatlakozni kívánók elé. Mindenki beléphetett, aki érdemesnek bizonyult rá, egy tag ajánlásával. Az angolszász világban népszerűvé válásának több oka volt, az egyiket a toleranciát már említettem, de kitűnő kapcsolatteremtési potenciált nyújtott a kialakuló vállalkozó polgárság számára is.
A magyar szabadkőművesség kialakulásában Pulszky Ferenc nagy szerepet vállalt. Olasz emigrációjában megismerkedett Garibaldival, aki az olasz egységért folytatott harcával nagy hatást gyakorolt rá és az 1886-ban létrejövő „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” első nagymestere lett. A dualizmus korában körülbelül 100 páholy működött, Budapest centrikusan, ezek főleg szellemi műhelyek voltak, leginkább előadásokat tartottak egymásnak.
Szervezeti felépítésükről általánosságban elmondható a háromosztatú hierarchia, inas, legény, mester címmel. Irányzatait tekintve az angol apolitikus, a francia politikai állásfoglalásokat alkot, itt születik meg a híres „Szabadság, egyenlőség, testvériség” nemzeti mottó.
Egy ilyen értékeket valló társaságban nem tarthatta magát a nők és színes bőrűek diszkriminációja, így előbb külön, majd vegyes páholyokat is létrehoznak.
Következő állomásunk a Szabó Ervin Könyvtár volt, melyről megtudhattuk, hogy noha igazgatóként Szabó a Fővárosi Könyvtárban átfogó reformokat vezetett be – motivációja volt, hogy műveletlen polgárságra nem lehet forradalmat építeni -, radikális baloldali nézeteiért és a Tisza István miniszterelnök elleni merénylet kiterveléséért kérdéses volt, hogy viselheti-e a nevét.
A Szabó Ervin Könyvtár előtt
A Szabó Ervin Könyvtár előtt
Merényletekkel azóta is sűrűn hozzák összefüggésbe a szabadkőműveseket, többnyire alaptalanul. A leghíresebb összeesküvés elméletek, John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet kapcsán – Lee Harvey Oswald nem lehetett egyedül, vagy Mozartnak azért kellett meghalnia, mert A varázsfuvola operájába sok szabadkőműves rituálét foglalt bele…
A Petőfi Irodalmi Múzeum, ma a Károlyi-palotában kap helyet. Károlyi Mihályt bírálói a vörös grófként aposztrofálták, amit ő nem talált pejoratívnak. Jászi Oszkár nagy hatással volt a fiatal aranyifjúra, az ő hatására fordult a politika felé.
Petőfi Irodalmi Múzeum előtt
A Petőfi Irodalmi Múzeum előtt
Tisza Istvánnal párbajig jutott konfliktusa az akkori házelnök obstrukcióval élt az ellenzék, így Károlyi ellen is, aki a klubban nem fogadta a kézfogását. A törvényileg tiltott revans a kor szokásai szerint kötelező volt, így heroikusnak nem mondható módon esett meg a viadal. Tisza alacsony és rövidlátó, Károlyi lázas betegen lép a „pástra”, ahol utóbbi szenvedte el az első csapást.
Ennél már csak egy másik párbaj volt bohózatba illőbb. Chaim Berman, első zsidó politikus a parlamenti vita során összetűzésbe került Istóczy Győzővel, az Antiszemita Párt tagjával. A pisztolypárbaj előtt a segédek a biztonság kedvéért félrekalibrálták az amúgy is erősen félrehordó pisztolyokat. A monda szerint az előbbi rövidlátó volt, utóbbi félig süket, így a fegyverropogás után mindketten a segédjük felé fordultak megkérdezni, hogy Istóczy elesett-e, illetve Berman lőtt e már?
Centrál Kávéház
Centrál Kávéház
A Centrál Kávéházban a nyugatosok szellemének körében beszélgettünk tovább. Az írók között a Martinovics páholy volt a legnépszerűbb. A Nyugat nem volt szabadkőműves folyóirat, habár érték ilyen vádak, viszont több cikkírójuk is tag volt. Többek között, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Benedek Marcell, Bányai Elemér és Ady is, noha az ő jelenlétének csak „marketing értéke” volt, gyűlésekre nem járt el. Rákosiék felajánlották nekik a párthoz való csatlakozás lehetőségét, de ők nem éltek vele, mert tudták, hogy csak bábszervezetként maradhattak volna fent, így 1950-ben megszüntették.
A Centrál Kávéházban
A Centrál Kávéházban
Centrál Kávéház
Centrál Kávéház
A századforduló építkezéseit maga a főpolgármester, Bárczy István (szabadkőműves) ambicionálta és felkarolta a civil kezdeményezéseket. A külvárosi nyomor felszámolására bérházakat építettek, létrehozták a tömegközlekedést, egyáltalán felmerült a gondoskodó állam felfogása és itt léptek túl a szabadkőműves páholyok az elmélkedésen. Soraikban lévő ügyvédek és orvosok sokszor ingyen praktizáltak, hajléktalanokat, leányanyákat, gyerekeket, fogyatékosokat segítő egyesületeket hoztak létre.
Utunk végén felkerestük az Anker közt, ahol 1910 és 1919 között a Galilei Kör diákegyesület működött. A Martinovics páholyhoz kötődő szabadgondolkodású társaságot ösztöndíjjal is támogatták. A kezdetben még apolitikus diákkör, akik a tanulni és tanítani jelszava köré csoportosultak, a világháború idején balra tolódott, ami belső ellentéthez, majd szakadáshoz vezetett. Az aktív politikai szerepet vállalók már a Kommunista Pártba csatornázódtak be, így Rákosi Mátyás is.
Anker köz
Anker köz
A korból a fenti beszámoló pillanatképeket idéz, amik nyilvánvaló módon különböző szemüvegen keresztül másképp hatnak, de mindenképp történelmi hitelességen alapuló, továbbgondolásra érdemes információknak juthatunk a birtokába ezen a sétán is.



Forrás: http://artnews.hu/2015/11/21/a-szabadkomuvesek-titkos-elete/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.hu/2014/11/seta-csunderlik-peter-baglyok-nem-azok.html

Népszerű hírek

Blogarchívum