A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2015. december 17., csütörtök

Nagyváradon alakítanák ki az ország első szabadkőműves múzeumát

Nagyváradon alakítanák ki az ország első szabadkőműves múzeumát



December 18-án, pénteken reggel megnyitják a gyalogosoknak a nagyváradi Szent László hidat – jelentette be csütörtökön Ilie Bolojan nagyváradi polgármester. Tervbe vették ugyanakkor az ország első szabadkőműves múzeumát kialakítását.
A gyalogosok a hídon kialakított két méter széles „folyosó” használhatják, a hídfelújítást egyelőre felfüggesztik, január közepén folytatják majd, a tervek szerint áprilisra-májusra készülnek el vele.
Az év utolsó napjaiban több uniós támogatású projektet is lezárnak, átadják például az Aradi és a Dévai út feletti felüljárókat, a nagyváradi várat vagy éppen a rendbe tett Kálvária-dombot.
A váradi önkormányzat december 21-i ülésén több fontos határozat is a tanácstagok elé kerül. Emelni fogják az önkormányzati tulajdonú épületek bérleti díjait jövő évtől, hogy fokozatosan elérjék a piacai árakat a 2-3-4 lejes négyzetméterenkénti bérleti díjak helyett, az összegeket az épületek homlokzatainak rendbetételére fordítják majd.
Hétfőn fogadják el az elhanyagolt állapotú épületet többletadóztatásának módjáról szóló határozattervezetet is, december 29-én pedig a legelhanyagoltabb épületek felüladóztatásáról szóló, a tulajdonosok nevére szóló határozatokat is a tanács elé terjesztik, majd 2016 első félévében felmérik az összes épület állapotát. A polgármester egyébként azt is említette, hogy az egykori nagyváradi Szent László szabadkőműves páholy egykori székházában kialakítanák az ország első szabadkőműves múzeumát.



Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/57553-nagyvaradon-alakitanak-ki-az-orszag-els-szabadk-m-ves-muzeumat



Ugyancsak múzeumot akar létrehozni a város a Rulikowski út. 4. szám alatti ingatlanban, amelyet az utóbbi időkig a vámhivatal használt, eredetileg azonban ez volt a nagyváradi László király szabadkőműves páholy székhelye. A nagyváradi helyi tanács hétfői döntése értelmében átvette a pénzügyminisztériumtól az ingatlant abból a célból, hogy itt a szabadkőművességet bemutató múzeumot hozzon létre. Korábban Ilie Bolojan polgármester azt mondta, tudomása szerint ez lenne az első ilyen jellegű múzeum az országban.



Forrás: http://www.erdon.ro/muzeumok-varadon/2976537


2015. november 21., szombat

Beszámoló - Ványi Viktória: A szabadkőművesek titkos (?) élete

A szabadkőművesek titkos (?) élete

Szerző: Ványi Viktória
Fotók: Korhut Lili, ArtNews.hu

Mindenki tudni vél valamit a szabadkőművesekről, köszönhetően a számtalan regénynek és filmnek, amik cselekményükbe szőtték a társaságot és tagjaikat. A titkok, a társaságok, páholyok, bennfentes beszélgetések és hatalom minden korban megmozgatják az emberek fantáziáját.
A kérdés az, hogy valóban annyira regényes volt-e (és nyomokban még ma is fellelhető) a működésük? Erre kerestük a választ Üveges Bence történész segítségével, kedvenc városismereti csapatom, a Hosszúlépés újabb sétáján egy derűs szeles szombati napon.
A Nemzeti Múzeum lépcsőjén ezúttal nem szavaltunk el semmit, ellenben találkoztunk a séta résztvevőivel, hogy aztán a pár lépésre lévő Garibaldi szobornál meghallgassuk a magyar szabadkőműves hagyomány megszületését.
Garibaldi szobor
A Garibaldi szobor előtt
Az érdeklődés fenntartása szempontjából nem szerencsés már a beszámoló elején megválaszolni a címben felvetett kérdést (ígérem érdemes tovább is olvasni az írást), de a helyszínen is percek alatt tisztázódott a sok félreértés közül az egyik legelterjedtebb, tudniillik nem is volt igazán titkos ez a társasági élet. A viszonylag nyíltan működő exkluzív társaságban a tagok magukról bevallhatták, hogy szabadkőművesek, a szertartások és megbeszélések pontosan dokumentáltak, így könnyen kutathatóak a mai kor számára.
A Nemzeti Múzeum állandó kiállításának része egy korhű páholy, értsd találkozási terem mása, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy a gróf, Széchényi Ferenc múzeumalapító maga is szabadkőműves volt.
A filantrópia – jótékonykodó emberszeretet, a tudás hozzáférhetővé tevése – mélyen gyökerezik a szabadkőműves filozófiában. A vallásháborúk kora után könnyen táptalajt talált ez a toleráns szellem, mely a dualista korban érte aranykorát.
De térjünk vissza a kezdetekhez. Saját legendáriumuk szerint a Teremtő, nagy építőmester vagy Ádám tekinthető az első szabadkőművesnek, történetileg alátámasztható formát a névben is rejlő középkori kézműves céhek, a szabad – tehát nem rabszolgák vagy nők – kőművesek alkották, akiknek magas fokú matematikai, geometriai tudásuk volt az építések révén. Egy idő után kezdtek nem kőműveseket is felvenni soraikba, olyan gazdagokat, akik segítettek megrendeléseket szerezni számukra. 1717-re az angol nagypáholy megalapításakor már a névadó kőművesek nem szerepeltek soraikban, habár elvileg társadalmi korlátokat nem állítottak a csatlakozni kívánók elé. Mindenki beléphetett, aki érdemesnek bizonyult rá, egy tag ajánlásával. Az angolszász világban népszerűvé válásának több oka volt, az egyiket a toleranciát már említettem, de kitűnő kapcsolatteremtési potenciált nyújtott a kialakuló vállalkozó polgárság számára is.
A magyar szabadkőművesség kialakulásában Pulszky Ferenc nagy szerepet vállalt. Olasz emigrációjában megismerkedett Garibaldival, aki az olasz egységért folytatott harcával nagy hatást gyakorolt rá és az 1886-ban létrejövő „Magyarországi Symbolikus Nagypáholy” első nagymestere lett. A dualizmus korában körülbelül 100 páholy működött, Budapest centrikusan, ezek főleg szellemi műhelyek voltak, leginkább előadásokat tartottak egymásnak.
Szervezeti felépítésükről általánosságban elmondható a háromosztatú hierarchia, inas, legény, mester címmel. Irányzatait tekintve az angol apolitikus, a francia politikai állásfoglalásokat alkot, itt születik meg a híres „Szabadság, egyenlőség, testvériség” nemzeti mottó.
Egy ilyen értékeket valló társaságban nem tarthatta magát a nők és színes bőrűek diszkriminációja, így előbb külön, majd vegyes páholyokat is létrehoznak.
Következő állomásunk a Szabó Ervin Könyvtár volt, melyről megtudhattuk, hogy noha igazgatóként Szabó a Fővárosi Könyvtárban átfogó reformokat vezetett be – motivációja volt, hogy műveletlen polgárságra nem lehet forradalmat építeni -, radikális baloldali nézeteiért és a Tisza István miniszterelnök elleni merénylet kiterveléséért kérdéses volt, hogy viselheti-e a nevét.
A Szabó Ervin Könyvtár előtt
A Szabó Ervin Könyvtár előtt
Merényletekkel azóta is sűrűn hozzák összefüggésbe a szabadkőműveseket, többnyire alaptalanul. A leghíresebb összeesküvés elméletek, John Fitzgerald Kennedy elleni merénylet kapcsán – Lee Harvey Oswald nem lehetett egyedül, vagy Mozartnak azért kellett meghalnia, mert A varázsfuvola operájába sok szabadkőműves rituálét foglalt bele…
A Petőfi Irodalmi Múzeum, ma a Károlyi-palotában kap helyet. Károlyi Mihályt bírálói a vörös grófként aposztrofálták, amit ő nem talált pejoratívnak. Jászi Oszkár nagy hatással volt a fiatal aranyifjúra, az ő hatására fordult a politika felé.
Petőfi Irodalmi Múzeum előtt
A Petőfi Irodalmi Múzeum előtt
Tisza Istvánnal párbajig jutott konfliktusa az akkori házelnök obstrukcióval élt az ellenzék, így Károlyi ellen is, aki a klubban nem fogadta a kézfogását. A törvényileg tiltott revans a kor szokásai szerint kötelező volt, így heroikusnak nem mondható módon esett meg a viadal. Tisza alacsony és rövidlátó, Károlyi lázas betegen lép a „pástra”, ahol utóbbi szenvedte el az első csapást.
Ennél már csak egy másik párbaj volt bohózatba illőbb. Chaim Berman, első zsidó politikus a parlamenti vita során összetűzésbe került Istóczy Győzővel, az Antiszemita Párt tagjával. A pisztolypárbaj előtt a segédek a biztonság kedvéért félrekalibrálták az amúgy is erősen félrehordó pisztolyokat. A monda szerint az előbbi rövidlátó volt, utóbbi félig süket, így a fegyverropogás után mindketten a segédjük felé fordultak megkérdezni, hogy Istóczy elesett-e, illetve Berman lőtt e már?
Centrál Kávéház
Centrál Kávéház
A Centrál Kávéházban a nyugatosok szellemének körében beszélgettünk tovább. Az írók között a Martinovics páholy volt a legnépszerűbb. A Nyugat nem volt szabadkőműves folyóirat, habár érték ilyen vádak, viszont több cikkírójuk is tag volt. Többek között, Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Benedek Marcell, Bányai Elemér és Ady is, noha az ő jelenlétének csak „marketing értéke” volt, gyűlésekre nem járt el. Rákosiék felajánlották nekik a párthoz való csatlakozás lehetőségét, de ők nem éltek vele, mert tudták, hogy csak bábszervezetként maradhattak volna fent, így 1950-ben megszüntették.
A Centrál Kávéházban
A Centrál Kávéházban
Centrál Kávéház
Centrál Kávéház
A századforduló építkezéseit maga a főpolgármester, Bárczy István (szabadkőműves) ambicionálta és felkarolta a civil kezdeményezéseket. A külvárosi nyomor felszámolására bérházakat építettek, létrehozták a tömegközlekedést, egyáltalán felmerült a gondoskodó állam felfogása és itt léptek túl a szabadkőműves páholyok az elmélkedésen. Soraikban lévő ügyvédek és orvosok sokszor ingyen praktizáltak, hajléktalanokat, leányanyákat, gyerekeket, fogyatékosokat segítő egyesületeket hoztak létre.
Utunk végén felkerestük az Anker közt, ahol 1910 és 1919 között a Galilei Kör diákegyesület működött. A Martinovics páholyhoz kötődő szabadgondolkodású társaságot ösztöndíjjal is támogatták. A kezdetben még apolitikus diákkör, akik a tanulni és tanítani jelszava köré csoportosultak, a világháború idején balra tolódott, ami belső ellentéthez, majd szakadáshoz vezetett. Az aktív politikai szerepet vállalók már a Kommunista Pártba csatornázódtak be, így Rákosi Mátyás is.
Anker köz
Anker köz
A korból a fenti beszámoló pillanatképeket idéz, amik nyilvánvaló módon különböző szemüvegen keresztül másképp hatnak, de mindenképp történelmi hitelességen alapuló, továbbgondolásra érdemes információknak juthatunk a birtokába ezen a sétán is.



Forrás: http://artnews.hu/2015/11/21/a-szabadkomuvesek-titkos-elete/

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.hu/2014/11/seta-csunderlik-peter-baglyok-nem-azok.html

2015. október 1., csütörtök

Honismereti vetélkedő Makón - Egy makói mecénás, Espersit János

Regionális Hírek
Soós Kata | 2015-10-01 11:47:23

Honismereti vetélkedő Makón

A Makói Múzeumért és KultúráértAlapítvány és a makói József Attila Múzeum Honismereti vetélkedőt hirdet, „Egy makói mecénás” Espersit János, magyar újságíró, költő, ügyvéd,halálának 85. évfordulója alkalmából.

Espersit János (Nagyszentmiklós, 1879. jan. 18. – Mezőhegyes, 1931. nov. 29.): ügyvéd, újságíró. A kolozsvári egy.-en tanult. Ügyvédi gyakorlata mellett sokat írt a Makói Újságba, 1910-től mint a Makói Független Újság felelős szerk.-je a polgári demokrácia, a liberalizmus és a radikalizmus eszméit terjesztette. 1918-ban Makón élére állott a polgári demokratikus forradalomnak, a Megyei Nemzeti Tanács elnöke lett. 1919 jan.-jában visszavonult a közéletből. A Tanácsköztársaság bukása után bíróság elé állították. Internáló táborból való szabadulása után átvette a Makói Újság szerkesztését, amely nevét később Makói Reggeli Újságra változtatta. 1913-ban barátságot kötött Juhász Gyulával, 1921-ben József Attilával.
A levelező vetélkedőre öttagú csapatok jelentkezését váruk az általános iskola felső és középiskolás 9-12.évfolyamaiból.
Jelentkezni 2015. október 22.-ig lehet a makói József Attila Múzeumban, vagy e-mailben, rozmaring37@gmail.com címen.
A verseny 4 feladatlapos fordulóból áll. Az 4 forduló összesített eredménye alapján a legjobban teljesítő 10 csapat  2016 májusában méri össze tudását a megrendezésre kerülő szóbeli vetélkedőn, döntőn.
Minden résztvevő csapat jutalomban részesül, de az első három helyezet, csapat egy egész napos kiránduláson vehet részt.
A vetélkedővel kapcsolatban érdeklődni lehet a múzeum telefonszámán: 06-62-213-540, vagy Badicsné Szikszai Zsuzsannánál 06-20-511-3094-as telefonon.
Forrás: Badicsné Szikszai Zsuzsanna


Forrás: http://promenad.hu/cikk/honismereti-vetelkedo-makon-158716

Kapcsolódó link: http://szk.referata.com/wiki/Espersit_J%C3%A1nos


Espersit vetélkedő - a döntő

Espersit vetélkedő - a döntő
2016. 05. 19., csütörtök, 14:00
József Attila Múzeum, Makó
Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány és a makói József Attila Múzeum hírdetett honismereti vetélkedőt „Egy makói mecénás” címmel Espersit János, magyar újságíró, költő, ügyvéd, halálának 85. évfordulója alkalmából.
A levelező vetélkedőre öttagú csapatok jelentkezését várták az általános iskola felső és középiskolás 9-12.évfolyamaiból. A verseny 4 feladatlapos fordulóból állt. Az 4 forduló összesített eredménye alapján a legjobban teljesítő 10 csapat május 19-én 14 órakor méri össze tudását a szóbeli vetélkedőn, döntőn.
Minden résztvevő csapat jutalomat kap, az első három helyezett csapat egy egész napos kiránduláson vehet részt.

Forrás: http://makohirado.hu/programok/espersit-vetelkedo-a-donto-2016-05-19.html

2016. 05. 19., csütörtök, 16:05

Az Időlovagok nyerték az Espersit-versenyt

Az Időlovagok nyerték az Espersit-versenyt
    Az Időlovagok, az Eszes Csajok és Dávid, illetve a Makaiak csapata nyerte Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány és a makói József Attila Városi Múzeum mai honismereti versenyét.
    Gajáta Fanni - Makó

    Negyedik alkalommal rendezett versenyt a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány és a makói József Attila Városi Múzeum közösen. Idén Espersit János halálának 85. évfordulója alkalmából hirdették meg a vetélkedőt a térségi általános iskolásoknak. Ma délután a felső évfolyamos diákok érkeztek a makói múzeumba a négyfordulós verseny döntőjére.
    - Tavaly ősszel, a tanév kezdetével indult el a verseny, ekkor írásban kaptak feladatokat a csapatok. A tavaszi fordulóban újabb írásbeli részt kellett megoldaniuk a diákoknak. Ma szóbeli döntő lesz - tudtuk meg Halmágyi Páltól, a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány titkárától. - Espersit János életéről, munkásságáról, József Attilával és Juhász Gyulával való kapcsolatáról és barátságáról szól a mai nap.
    Halmágyi Pál szerint a csapatok nagyon felkészülten érkeznek a döntőre minden évben. Elmondta, lehet látni, hogy a gyerekek mindig utána keresnek a feladatoknak, sokszor a múzeumok adta lehetőségeket is kihasználva. A diákoknak és tanáraiknak igazi kutatómunkát kellett végezniük a verseny alatt. Az alapítvány többféle szakirodalmat is megadott segítségül, de néha ennél is többre volt szükség. - A könyvek mellett az internet segítségével készültünk a versenyre. Voltak olyan témák, amelyeket csak könyvből lehetett kikeresni, így sokat kelle kölcsönöztünk könyvtárakból. Kalandos kutatómunka volt, hiszen sok óra munkája van benne, mire eljutottunk idáig - avatott be minket Kovács Mária, a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Tagintézmény történelem szakos tanára. - Tanárként negyedik alkalommal veszek részt a versenyen, idén öt, öttagú csapattal érkeztem.
    - Már másodjára veszek részt ezen a versenyen. Azért is jelentkeztem, mert érdekes dolgokat tudhatunk meg, illetve szeretem a történelmet is - árulta el Borka Marcell, aki az Almási iskolába jár. - Körülbelül két hete kezdtünk el felkészülni Lehoczki Istvánné tanárnővel.
    A diákok minden évben izgalmas utazást nyerhetnek. Idén a felújított gyulai Almásy-kastélyba utazhat az első három helyezett csapat, azaz a győztes Időlovagok, a második Eszes Csajok és Dávid, illetve a harmadik helyezett Makaiak. A csapatokat Kovács Mária készítette fel.

    Forrás: http://makohirado.hu/hirek/szines/2016/05/19/gyulara-utaznak-az-espersit-verseny-nyertesei.html

    2015. szeptember 7., hétfő

    28 európai szabadkőműves páholy nyilatkozata

    Az európai szabadkőműves páholyok nyilatkozata a migránsok helyzetéről (2015. szeptember 7., 28 obediancia aláírásával)

    InterobedienceAz európai szabadkőműves Nagypáholyokat aggodalommal tölti el a háború és nyomor martalékául esett országokból menekülő migránsok tragédiája, ezért felhívják az európai kormányokat azoknak a közös politikai döntéseknek a meghozatalára, amelyek nélkülözhetetlenek a szükségben és végveszélyben lévő emberek méltó és humánus fogadásához. Az államok arra való képtelensége, hogy felülemelkedjenek a nemzeti önzéseken újabb jele annak, hogy Európa beteg, ahol az önző egyéni érdek felülkerekedik a közérdeken.

    Az európai szabadkőműves Nagypáholyok emlékeztetnek arra, hogy az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása az európai építkezés alapelvei közé tartozik. Ilyen elvek alapján jött létre a nemzetek közötti szolidaritás. A szolidaritás eszméjének jelentősége csak nő a világ számos régiójában bekövetkezett összeomlás láttán.

    Anélkül, hogy egy olyan földrész történelmére kitérnénk, amelyet magát is számos népvándorlás kovácsolt egybe, a mai drámák fel kell rázzák öntudatunkat és újító befogadó politikát kell sugalmazzanak. Ennek hiányában az európai földrész hamarosan a megosztottság és ellentétek színtere lesz, ami új szerencsétlenségbe fogja sodorni a népeket.  Ebből pedig nem más következik, mint a nacionalizmusok újbóli felkorbácsolása.

    A mai tragédia tehát az európai álom újjászületésének és megújulásának olvasztó tégelye kell legyen. A Nagypáholyok ezután tetteket várnak, amelyekben az Európa alapját jelentő értékek, mint a szolidaritás és testvériség megfelelően kifejezésre jutnak.

    Grand Orient de France
    Grande Loge Féminine de France
    Grande Loge de France
    Fédération Française du Droit Humain
    Grande Loge Mixte de France
    Grande Loge Mixte Universelle
    Ordre Initiatique Traditionnel de l’Art Royal
    G.L.R.I S.R.U
    Grande Loge Libérale d’Autriche (Autriche)
    Grand Orient de Belgique (Belgique
    Grande Loge de Belgique (Belgique)
    Grande Loge Féminine de Belgique (Belgique)
    Fédération Belge du Droit Humain (Belgique)
    Lithos (Belgique)
    Grande Loge de Croatie (Croatie)
    Fédération Espagnole du Droit Humain (Espagne)
    Ordre Maçonnique Mixte International DELPHI (Grèce)
    Sérénissime Grand Orient de Grèce (Grèce)
    Grand Orient d’Irlande (Irlande)
    Grande Loge d’Italie (Italie)
    Grand Orient du Luxembourg (Luxembourg)
    Grand Orient de Pologne (Pologne)
    Grande Loge Symbolique du Portugal (Portugal)
    Grand Orient Lusitano (Portugal)
    Grande Loge Féminine de Roumaine (Roumanie)
    Grand Orient de Suisse (Suisse)
    Grande Loge Féminine de Turquie (Turquie)
    Association Adogmatique d’Europe Centrale (Pologne, Hongrie, Roumanie, Slovénie)



    Forrás:

    http://www.godf.org/index.php/actualite/details/liens/position/nom/Prises-de-position/slug/declaration-des-obediences-europeennes-sur-la-situation-des-migrants-signee-le-07-septembre-2015

    http://itthon.ma/nagyvilag.php?cikk_id=9596


    Kapcsolódó vitacikk: http://aprofan.blogspot.hu/2015/10/meg-szabadkomuvesek-is-bedolnek.html

    2015. augusztus 19., szerda

    Beszámoló Györfi Lajos történész-muzeológus előadásáról - Debrecen és a szabadkőművesség

    Kutatók, műhelyközösségek, történeti vizsgálatok – Látogatóban a helytörténet új debreceni fórumán



    Ad astra per aspera: Helytörténeti kutatások és kutatóműhelyek – ezzel a címmel indult el április végén egy nyitott előadássorozat Debrecenben, a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban

    [...]

    Másfelől törekednek arra, hogy a Tisza-vidéktől az Erdélyi-középhegységig húzódó területre irányuló, a helytörténet cím alatt összefutó különféle kutatások ne csak helyi fontosságuk, érdekük és értékük miatt jelenjenek meg a sorozatban, hanem azért is, mert egy bizonyos szempontból általánosságban érdekesnek látszanak (esetleg magukban rejtenek akár mikrotörténeti „nagy kérdést” is).
    Győrfi Lajos, a Déri Múzeum fiatal történész-muzeológusa a sorozat április végi első előadásán, a Méliusz Bem téri Központi Könyvtárában épp egy ilyen vonást hordozó történeti jelenség: Debrecen és a szabadkőművesség kapcsolatának elemzésére vállalkozott.  
    Sokrétűen igyekezett vizsgálni azt, hogyan ereszthetett gyökeret és honosodhatott meg a városban a szabadkőművesség, ez a saját alkotmánya szerint filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény, melynek célja a közerkölcsiség, művelődés és a felebaráti szeretet terjesztése és jótékonysági gyakorlása. 
    Fotó: Csontosné Skara Ilona
    Ennek a nagy múltú, többé-kevésbé titokzatosságba burkolt, számos összeesküvés-elmélet tárgyát képező nemzetközi mozgalomnak a története Debrecen múltjához is több szálon kapcsolódik. A 19. század utolsó harmadában jelenik meg ott intézményi formában, a „Haladás” páholy keretében, s egészen államilag történő betiltásáig virágzóan működik, az 1914-ben alapított „Kőrösi Csoma Sándor” páhollyal párhuzamosan. Tagjai a város prominens személyiségei, közülük kiemelkedik Kenézy Gyula orvos – mindkét páholy nagymestere –, aki nagymértékben hozzájárult Debrecen város kulturális felemelkedéséhez.
    A tagságot vizsgálva felvetődik a kérdés, hogy azok a debreceni polgárok, akik csatlakoztak a szabadkőműves páholyokhoz, valóban igaz hithű „kőművesek” voltak, teljes mértékben elsajátították a szabadkőműves egyetemes eszmeiséget, elveket vagy csak a titkosság mítosza, esetleg egy befolyásos közösséghez való tartozás vezérelte őket?
    A kutatás alapjául a Déri Múzeum gazdag szabadkőműves gyűjteménye szolgált, mely három részletben került a múzeum tulajdonába. Egyrészt a feloszlatott debreceni páholyok anyagából, a Greiner Mihály-féle hagyatékból, valamint a gyűjtött és vásárolt szabadkőműves elemekből. Az előadás keretében néhány válogatott műtárgy is bemutatásra került a közönség számára.
    [...]



    Forrás: http://www.ujkor.hu/content/kutatok-muhelykozossegek-torteneti-vizsgalatok-latogatoban-helytortenet-uj-debreceni-foruman

    Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.hu/2015/04/eloadas-gyorfi-lajos-debrecen-es.html

    2015. július 10., péntek

    Két előadás a szabadkőművességgel kapcsolatosan

    Somogyban gyűltek össze az irodalmi társaságok

    2015. július 10. 15:54 K. G. 
     
    Történelem és líra adott egymásnak kézfogót a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok (KITÁSZ) XXIV. Vándorgyűlésén, ahol a résztvevők Somogyország és Kaposvár szellemi és történelmi értékeivel, emlékhelyeivel ismerkedtek.
    A rendezvény társszervezője a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság volt. Az érdeklődők pénteken előadásokat hallgathattak a Táncsics Mihály Gimnázium aulájában. Debreczeni Attila egyetemi tanár Csokonainak az elmúlt évtizedben megújult pályaképéről értekezett, míg Ujkéry Csaba író a XVI. századi török világ somogyi emlékeiről számolt be.
    Nagy Zoltán helytörténeti kutató a dualizmus korába kalauzolta hallgatóit. Két előadás is foglalkozott a szabadkőművességgel: Gáspár Ferenc a kaposvári Berzsenyi-páholy történetét idézte fel, míg Raffay Ernő történész Ady Endrét kapcsolta össze a szabadkőműves eszmékkel. Végül Rosta István tudománytörténész jeles kaposvári személyiségekkel foglalkozott, Arató István orvossal, Császár Elemér fizikussal és Biczó Ferenc irodalomtörténésszel. Az irodalmi társaságok tagjai pénteken Niklára és Kupavárra is ellátogattak.  




    Forrás: http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/somogyban-gyultek-ossze-az-irodalmi-tarsasagok-619752

    Kapcsolódó programok:

    http://szkp1.blogspot.hu/2015/06/eloadas-dr-gaspar-ferenc-kiralyi.html

    http://szkp1.blogspot.hu/2015/06/eloadas-dr-raffav-erno-ady-endre-es.html

    2015. június 20., szombat

    Mistory játék a Múzeumok éjszakáján

    Mistory játék a Múzeumok éjszakáján 

    A játékosoknak egy szabadkőműves összeesküvést kellett leleplezniük - az ELTE Trefort-kertjében
    A Trefort-kertben – amely egykor a műszaki képzésnek is helyet adott – a látogatók többek között a Bölcsészettudományi Kar történetét, a kert épületeit és szobrait, valamint a Névsor a fugákban emlékművet ismerhették meg a 45 perces egyetemtörténeti sétákon, amelyeket Egyetemünk történészhallgatói vezettek. A program másik részében a BME hallgatói által fejlesztett Mistory mobilalkalmazás nyújtott lehetőséget arra, hogy a kertet egy külön erre az alkalomra készített történeten keresztül ismerjék meg az érdeklődők. Az ingyenesen letölthető mobilalkalmazás keretében – fiktív történeten keresztül – a játékosoknak egy szabadkőműves összeesküvést kellett leleplezniük különböző rejtvények megoldásával, miközben a kertet bejárva valós történeti ismereteket kaptak a szabadkőművesekről és a Kar történetéről.





    Forrás: http://www.elte.hu/hir?id=NW-7181

    Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2015/06/jatek-fedezd-fel-velunk-trefort-kert.html

    2015. június 19., péntek

    Szabadkőművesek Belgiumban

    Szabadkőművesek Belgiumban

    Népszava|2015. jún 19. 05:38

    Néhány hete az Európai Bizottságban is fogadták a belga szabadkőművesek nagymesterét, aki más, úgynevezett „filozófiai társaságok” vezetőivel együtt tárgyalt Frans Timmermans első alelnökkel. Belgium jellegzetesen polgári állam, történelmében fontos szerepet játszottak a szabadkőművesek, akik az ország 1830-as megszületése óta küzdenek az állam és az egyház szétválasztásáért.

    A híres brüsszeli „szabad egyetemet”, az ULB-t is szabadkőművesek hozták létre, és az ugyancsak nagy tekintélyű, leuveni katolikus egyetem méltó vetélytársa lett. (Noha a hallgatók és az oktatók többsége ma már nem vallási meggyőződése alapján választja az egyiket, vagy másikat.)
    A szabadkőművességet sok titok és mendemonda övezi. Ennek feloldására hozták létre Brüsszelben a szabadkőműves múzeumot a Tőzsdepalota közelében. A titokzatosságból annyi azért megmaradt, hogy a szép palotának csak a földszintje látogatható, az emeleteken a páholy működik. A múzeum sem tud választ adni arra a régi kérdésre, hogy a tizennyolcadik században alakult, „polgári” mozgalom mennyiben örököse a középkori katedrálisokat építő, valódi kőműveseknek.
    Végig követhetjük viszont a beavatás fázisait és a jelképek kicsit eklektikus tobzódását. A „kőműves” körző és szögmérő, a bibliai Dávid-csillag és kereszt megfér az óegyiptomi szimbólumokkal, a halálfejjel, a híd és a létra ábrázolásával. Azt is megtudhatjuk, hogy a zsidó és az iszlám valláshoz hasonlóan a páholyokban is saját időszámítást használnak. De ezt könnyű megtanulni, csak az első ezreshez kell hozzáadni egy négyest. A szabadkőműves naptár szerint így most 6015-öt írnánk.
    Bár a szabadkőművesek a dogmák ellenségeinek mondják magukat, a múzeumban elcsodálkozhatunk azokon a fantasztikusnál fantasztikusabb címeken és ordókon, amelyeket egymásnak adományoztak. Hiába, a felnőtt ember is szeret játszani: és ez ártalmatlan játék másféle, diktatórikus mozgalmakhoz képest. Mint a legtöbb zárt közösség, a szabadkőművesek is szívesen dicsekednek el világi hírnévre jutott tagjaikkal.
    Számos amerikai elnök volt szabadkőműves, az egydolláros bankjegy és sokak szerint Washington város tervrajza is a rend jelképeit rejti magában. A magyar szabadkőművesek névsora is impozáns, elég, ha Ady Endrét, Kosztolányi Dezsőt, Wekerle Sándort, a Monarchia-beli Magyarország egyik utolsó miniszterelnökét és a „lélekben magyar” Bem apót említeni.
    A brüsszeli múzeumban néhány hónapig időszakos kiállítás is látható, amely a szabadkőművesség és a zene kapcsolatát mutatja be. Ez az egyik legnagyobb „adu”, hiszen Mozart Varázsfuvolája a zeneirodalom egyik csúcsa. És Sarastro alakját a zeneszerző – noha a brüsszeli múzeum ezt nem említi – egy magyarországi német szabadkőművesről, Born Ignácról mintázta. Meglehet, e tény hangoztatásával több rokonszenvet keltenék külhonban, mint a giccses „hungarikumokkal”.
    Hegyi Gyula (Brüsszel)




    Forrás: http://nepszava.hu/cikk/1060850-szabadkomuvesek-belgiumban

    2015. május 29., péntek

    Szabadkőműves konferencia Szegeden

    Konferencia Szegeden

    A szegedi Árpád a Testvériséghez és a budapesti Deák Ferencz a Testvériséghez páholyok konferenciát tartottak Szegeden, a Reök Palotában 2015. május 29-én 13.00 órától. A konferencián részt vett a szép számú hazai megjelenten kívül számos külföldi páholy képviselője.
    A Konferencia programja:
    13.00 – 13.10  Megnyitó
    13.10 – 13.30  L. A. (Fény Oszlopai páholy) Önmagunk megismerése, indítékaink megtisztulása
    13.30 – 13.50  N. G. D (Árpád páholy) Ezoterikus szabadkőművesség?
    14.10 – 14.30  K. V. (Fény Oszlopai páholy) Lucifer, a fényhozó
    14.30 – 15.00  SZ. T. (Árpád páholy) Antimaszonéria Magyarországon és Romániában: egy összehasonlító elemzés
    15.00 – 15.20  Szünet
    15.20 – 15.40  J. S. (Mitropolit Stratimirovics és Egyenlőség páholy) Szabadkőművesség Szerbiában
    15.40 – 16.00  S. C. (Három Fehér Liliom páholy) Testvér-páholyok: a királyi művészet új dimenziója/Frăția Lojilor o nouă dimensiune a ordinului
    16.00 – 16.20 P. P. (Deák páholy) Newton 3. törvénye
    16.20 – 16.40  SZ. M. (Deák páholy) Kommunikáció, mint erő
    16.40 – 17.00  N. Zs. (Deák páholy) Tömegvonzás
    Az utóbbi három előadás olvasható a Deák páholy "Munkáinkból" fejezete alatt. (Kattintásra oda ugrik)




    Forrás: http://www.deakpaholy.hu/blog/konferencia-szegeden


    A magyar szabadkőművességgel kapcsolatos előadások a párizsi világkonferencián

    2015 május 29-30-án egy nagy nemzetközi konferenciát rendeztek Párizsban World Conference on Fraternalism, Freemasonry, and History (WCFFH) címmel. A rendezvény a Francia Nemzeti Könyvtár épületében zajlott le, kiváló körülmények között.

    Számos magyar szabadkőművességgel kapcsolatos előadást tartalmazott a program:

    Az első nap délelőttjén hangzott el Vári László: The Curious Case of Helene Hadik-Barkóczy with the Freemasons című előadása.

    Délután Demetrio Xoccato: A Masonic pretender to the Hungarian throne: François Claude Auguste de Crouy-Chanel című kutatási eredményét mutatta be, amelyhez Pulszky Ferenc és az olaszországi 48-as emigráció révén szorosan kapcsolódott Vári László: Pulszky's Masonic Periods című előadása. A szintén magyar vonatkozásokat tartalmazó Martin Javor: "Orpheus, Mährische Magazin and Prager Gelehrte Nachrichten – Masonry Magazines in Central Europe in the 18th Century" című előadás a szerző betegsége miatt elmaradt.

    Másnap Marcus Patka: "Freemasonry in Austria and Gunter Kodek's Life's Work" címmel tartott előadást, amely az osztrák és magyar szabadkőművesség szoros kapcsolata révén is figyelmet érdemelt. Balogh Piroska: "The Constitution and Operation of the Draskovics Observance" előadása sajnálatos módon elmaradt, de szövege várhatóan megjelenik majd a konferencia kiadványában.

    A konferencián számos egyéb érdekes előadás hangzott el, itt most csak a magyar vonatkozásukat emeltük ki.




    2015. május 18., hétfő

    Beszámoló a szegedi Somogyi könyvtár szabadkőműves kiállításáról

    Szabadkőműves jubileumok

    szabadkomuves-arpad-a-testveriseghez-paholy.jpg 

    A szabadkőművesek – mint magukról mondják: a Világosság fiai – évszázadok óta vannak jelen Magyarországon, mégis alig tudunk róluk valamit. A szegedi szabadkőművesek hagyományairól most kettős évforduló kapcsán rendeztek kiállítást a Somogyi-könyvtárban. Az egyik évforduló, hogy csaknem másfél évszázaddal ezelőtt, 145 éve, 1870-ben alakult meg az „Árpád a testvériséghez” című szabadkőműves páholy. Szeged egyik legrégebbi civilszervezete jelenleg is működik, és mindig is jelentős szerepet vállalt a Víz után újjáéledő város életében. A másik évforduló egy centenárium: száz éve született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, aki az 1950-ben betiltott szabadkőművesség szegedi főmestere volt. Életművét ugyancsak bemutatják a tárlaton könyvek, kéziratok, egykorú dokumentumok segítségével. – Az „Árpád a testvériséghez” Szabadkőműves Páholy életéről Csizmadia Edit könyvtáros, a tárlat kurátora és Kiss Ernő népművelő beszélt Tráser Lászlónak.


    Beszélgetés Csizmadia Edittel és Kiss Ernővel





    Forrás:

    http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/szabadkomuves-jubileumok.html

    http://www.szegedilap.hu/file/106/szabad-ko.mp3

    2015. április 28., kedd

    Beszámoló: Szabadkőműves titkár volt Rákosi

    Szabadkőműves titkár volt Rákosi

    2015. ápr. 28. 09:10




    Szabadkőműves titkár volt Rákosi

    Ady, Rákosi, Kossuth - avagy a leghíresebb szabadkőműves magyarok titkai. Tudta, hogy a fent nevezettek a titokzatos társaság, azaz a Szabadkőművesek sorai közé tartoztak?
    Van róla fogalma, hogy a Nemzeti Múzeum, a Szabó Ervin Könyvtár, a Károlyi-palota és a Centrál kávéház épületén "üzennek" a mindent látó szemek, a baglyok és a körzők? Az Index.hu, a Hosszúlépés csapatának különleges túrájával mutatta meg a rejtélyes budapesti szabadkőműves állomásokat.
    A társaság tagjai szerint, akik eredetileg a középkori építészcéhek szakembereiből álltak össze, az első szabadkőműves Isten volt. Míg elődeik hatalmas katedrálisokat, úgy követőik egy új világot szerettek volna építeni, ahol a szabadság, egyenlőség, testvériség elve dominál. Innen a körző, vonalzó, mint jelkép.
    A hazai szabadkőműves-páholyok első tagjai Mária Terézia testőríróiból kerültek ki, később pedig olyan hírességek is csatlakoztak a páholyokhoz, mint Kazinczy Ferenc, Kármán József vagy Széchényi Ferenc. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után azonban I. Ferenc betiltotta a szabadkőművességet.

    Rákosi Mátyás - Fortepan
    A '48-as szabadságharc idején azonban a külföldi tanulmányutakról hazatérők újra fellebbentették a testületről a fátylat. Kossuth Lajos új páholyt kívánt alapítani, amelyet a Dicső Fény Hajnalához névvel illetett volna.
    Amerikában, 1852-ben direkt azért lépett be az amerikai szabadkőművesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására.
    Híres magyar szabadkőműves volt Szabó Ervin, de Adyval és a Nyugat többi írójával Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy alapítója ismertette meg a szabadkőműves tanokat. Még "hajas" korában az Anker közben székelő Galilei Körbe járt az 1900-as évek elején Rákosi Mátyás is, aki egészen a titkári szintig jutott. Blikk-információ



    Forrás: http://artnews.hu/2015/11/21/a-szabadkomuvesek-titkos-elete/

    Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.hu/2014/11/seta-csunderlik-peter-baglyok-nem-azok.html

    2015. április 27., hétfő

    Beszámoló - Szűcs Gyula: Rákosi, Kossuth és Ady is szabadkőműves volt

    Rákosi, Kossuth és Ady is szabadkőműves volt

    DSC 3834
    Szűcs Gyula
    Szűcs Gyula követés
    2015.04.27. 22:08
    Hosszúlépés csapatának legújabb várostúrája – ami a címében a Twin Peaks egyik emlékezetes mondatát idézi: A baglyok nem azok, amiknek látszanak – a Nemzeti Múzeumot, a Szabó Ervin Könyvtárat, a Károlyi-palotát és a Centrál kávéházat érintve mutatja be Csunderlik Péter történész tolmácsolásában az összeesküvéselmélet-hívők egyik kedvenc csoportját, a szabadkőműveseket.
    A baglyos utalás persze nem véletlen: ez a madár díszeleg fő szimbólumként a Podmaniczky utca és a Vörösmarty utca sarkán álló ház, a Magyar Symbolikus Nagypáholy egykori központjának tetején, a jól ismert körző, földgömb és mindent látó szem társaságában.
    Az ELTE egykori diákjaként amúgy én is sokat ücsörögtem a Szabó Ervin Könyvtárban és a Nemzeti Múzeum lépcsőjén (főleg az órák helyett), sőt, a diákhitel folyósításának napján a Centrálba is beugrottam néha, de egyszer sem gondoltam arra, hogy ezeket a helyeket valójában nem az egyetemi élet, hanem egy sokkal rejtélyesebb dolog köti össze:
    a szabadkőművesek titkai!
    Ezekből egyébként Magyarországon nem sok van, mivel a páholyok iratanyaga bárki által hozzáférhető az Országos Levéltárban az 1950-es betiltás előtti időszakból.

    De kik is azok a szabadkőművesek?

    A szabadkőműves felfogás szerint az első szabadkőműves maga Isten, a nagy építőmester volt.
    A történelmi források szerint azonban inkább a középkori céhekre vezethető vissza az eredetük, az építészcéheknek ugyanis rengeteg szellemi tőkét és gyakorlati tudást kellett felhalmozniuk ahhoz, hogy katedrálisokat emelhessenek (főleg, hogy a munkafolyamat olykor 100 évig is eltartott). Így ezt a tudást az építészmesterek nem tették közkinccsé, mert azzal a hatalmukat is elvesztették volna, ezért jött létre az inas-legény-mester tagozódás.
    A középkor végén a katedrálisépítések is véget értek, ezért az építészcéhek a hatékonyabb érdekérvényesítésért és a korabeli közbeszerzések elnyeréséért nemeseket, tekintélyes polgárokat és városvezetőket is bevettek a soraikba, pont ahogy ma a soha életükben nem sportoló politikusok a sportszövetségek vezetői és lobbistái.
    A tipikus kőműveseszközöket (vakolókanál, körző, stb.) viszont szimbólumként megőrizték, miközben új katedrális helyett már egy új világot akartak építeni a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében.

    Szabadkőműves Magyarország jobban teljesít

    Ki a leghülyébb nevű magyar? Pulszky Garibaldi!

    A Nemzeti Múzeum igazgatója, Kossuth egykori titkára, Pulszky Ferenc nagy példaképe, a forradalmár-szabadkőműves Garibaldi tiszteletére a fiát is Pulszky Garibaldinak nevezte el.
    A magyarországi szabadkőműves-páholyok megalakulása elsősorban Mária Terézia testőríróihoz kötődik, később pedig olyan hírességek is csatlakoztak a páholyokhoz, mint Kazinczy Ferenc, Kármán József vagy Széchényi Ferenc. A francia forradalom hatására kibontakozó Martinovics-féle összeesküvés után azonban I. Ferenc betiltotta a szabadkőművességet: 1848-ig csak illegalitásban működhettek a páholyok. A '48-as szabadságharc idején a külföldi tanulmányútjaikból hazatérő, szabadkőműves tanokkal is megismerkedő forradalmárok
    Kossuth Lajos a Dicső Fény Hajnalához
    néven szerettek volna új magyar páholyt lapítani. Bár Kossuthot ekkoriban tényleg Isten Második Fiának és a Magyar Mózesnek nevezték, ő szerényen csak a Fény Fiához névbe egyezett bele.
    Idővel viszont ő maga is szabadkőműves lett: az Egyesült Államokban 1852-ben direkt azért lépett be az amerikai szabadkőművesek közé, hogy könnyebben szerezhessen pénzt a szabadságharc folytatására. Berényi Zsuzsanna egyébként a kutatásai során Kossuth eredeti belépési nyilatkozatát is megtalálta. Csunderlik szerint ha a köztévé Kossuthkifli sorozatában ez az elem is felbukkanna, így lehetne dramatizálni:
    – Neve?
    – Kossuth Lajos
    – Foglalkozása?
    – Magyarország volt kormányzóelnöke
    – Miért akar belépni?
    – Azért, hogy hazám függetlenségét Ausztriától biztosíthassam.
    Kossuth ugyan nem tért haza a külföldi emigrációból, a titkára, Pulszky Ferenc viszont igen. Nemcsak a Nemzeti Múzeum legendás igazgatója és a dualizmus kultúrpápája volt, de maga is szabadkőműves: ő alapította meg a Corvin Mátyáshoz, az Igazságoshoz nevű páholyt.
    A '48-as emigránsok konzervatív angol és radikális francia páholyaiból 1886-ban ő hozta létre az egyesített Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt, aminek a nagymestere lett. És mivel Ausztriában továbbra is be volt tiltva a szabadkőművesség, Magyarország
    a XX. század elejére Franciaországhoz hasonló szabadkőműves központtá vált a maga 100 páholyával.

    Egy másik híres szabadkőműves gyilkosság: Mozart halála

    Egy népszerű összeesküvés-elmélet szerint Mozartot azért ölték meg bécsi páholytársai, mert a Varázsfuvolában bemutatott egy szabadkőműves beavatási szertartást, így a főszereplő Tamino voltaképp elárulta a szabadkőművesek titkait. Vélhetően azonban Mozart egy streptococcus-fertőzés szövődményeibe halt bele.

    Szabadkőművesek ölték meg Tisza Istvánt?

    Népszerű összeesküvés-elmélet ez, és Csunderlik szerint nem is alaptalan.
    A baloldali történetírás hajlamos Darth Vaderként ábrázolni Tiszát. Ez annyiban igaz, hogy ő is az erőben hitt. Vagyis: az erő és a félelem tartja össze a birodalmat, ahol bármiféle földosztás vagy választójog-kiszélesítés olyan emberek hatalomra jutásához vezet, ami Magyarország széthullásához vezet. Ilyen felfogással törvényszerű volt, hogy szembekerült a felvilágosodás és a francia forradalom szabadság-egyenlőség-testvériség elvének nyíltan felvállalt szellemi örököseivel, a szabadkőművesekkel. Ráadásul hiába ellenezte végig az első világháborúba való belépést, a Monarchia hadüzenete után miniszterelnökként már ki kellett állnia a támadás mellett.
    A közvélemény ezután már Tiszát okolta a nagy háború kirobbanásáért, és 1918. október 31-én frontról hazatért, elkeseredett katonák egy csoportja lelőtte a Hermina úti villájában. Nem ez volt azonban az első merénylet ellene ebben az évben, meg akarta ölni többek között
    • Szabó Ervin, a szabadkőműves nézeteket valló, szociáldemokrata könyvtáros-politikus-forradalmár, ám ő végül a rossz egészségi állapota miatt letett róla,
    • a szabadkőműves pénzből működő Galilei Kör tagja, Duczynska Ilona (a század eleji magyar történelem Sarah Connor-mentalitású örök forradalmárja) Szabó Ervin felbujtására lopta el egy másik radikális könyvtáros, az egykori orvos Madzsar József fegyverét, de a merénylet tervezett napján IV. Károly elfogadta Tisza lemondását,
    • a szintén Galilei-tag Lékai János, aki Friedrich Istvántól szerzett fegyvert, de mivel antimilitarista újságíró volt, a kritikus pillanatban nem tudta rendesen kibiztosítani a pisztolyt.

    Ady vagyok, rocksztár és szabadkőműves celeb

    A fél irodalomkönyv szabadkőműves volt

    Kosztolányi Dezső és Csáth Géza a Március és a Világ nevű páholyok tagjai voltak, rendszeresen írtak szabadkőműves szimbólumokkal teli verseket és naplóbejegyzéseket. Móra Ferenc szintén páholytag volt a szegedi Árpád a testvériséghez-ben, 1913-as Láncban című versében így írt erről:
    Míg kint a poklok orgonája szól:
    Testvéreim, fogódzunk össze jól,
    Láncunkban minden szem legyen helyén,
    A templomot akkor nem féltem én,
    Oltártüzünknek hármas gyertyalángja
    Reményt ragyog a tolvaj éjszakába.
    Adyval és a Nyugat többi írójával Jászi Oszkár, a Martinovics Páholy alapítója ismertette meg a szabadkőműves tanokat, amire a költőfejedelem Tisza István és a dzsentrivilág nagy ellenfeleként abszolút vevő volt. A szabadkőművesek persze nem az erényes, keresztényi életvitele miatt, sokkal inkább PR-okokból vették be a soraikba Adyt.
    A Nyugat nem volt kimondottan szabadkőműves folyóirat (a Kelet, a Dél és a Világ ellenben igen), de a páholytagságát az újságcikkeiben is nyíltan vállaló Ady miatt sokan annak könyvelték el. Az Athenaeum Nyomda közelsége miatt a Centrál kávéházban működő szerkesztőség író-költő tagjai között azonban elég sok szabadkőműves volt (lásd az oldalsó keretest). De Ady és Csinszka házasságát is szabadkőműves esküvőként tartják számon, mivel Csinszkán és Ady előző barátnőjén, Dénes Zsófián kívül jóformán mindenki páholytag volt. Például
    • Bárczy István polgármester, aki a Városházán adta őket össze,
    • Hajpál Benő, aki a református szertartást vezette,
    • Ady öccse, Ady Lajos,
    • és a Nyugat munkatársai.
    Ady 1912-től halálig tagja volt a radikális Martinovics Páholynak, viszont összesen csak négy ülésen vett részt. Reklámarcnak viszont kiváló volt, olyannyira, hogy soron kívül, szabályellenesen mesterré is avatták – mesterköténye ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban látható.
    Ady szabadkőműves köténye
    Ady szabadkőműves köténye
    Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár

    Rákosi szabadkőművesekkel bulizott az Ankerben

    Az Anker köz egyik bérházának 3. emeletén székelő Galilei Kör a szabadkőművesek anyagi támogatásával működő, ateista természettudományos diákegyesület volt az 1900-as évek elején. Az egyesület a múlt század eleji Magyarország korrupciós botrányoktól hangos, hivatalos diákegyesülete, az Egyetemi Kör ellenében jött létre.
    Mivel a vallásosság itt nem volt felvételi követelmény, asszimilálódott zsidó fiatalok tömegei léptek be a Galilei Körbe. Ide járt többek között Rákosi Mátyás is, akinek ebben az időben még volt haja, és aki egészen a titkári pozícióig eljutott (igaz, visszaemlékezéseiben és emlékirataiban nem említi, hogy szabadkőműves páholytag lett volna, csak azt, hogy ösztöndíjat kapott radikális szabadkőműves páholyoktól). A Galilei Kör azonban az első világháború alatt markáns antimilitarista színezetet öltött, és mivel az egyenlőséget és a társadalmi osztályok közötti különbség megszűnését hirdette, 1917 után szinte törvényszerűen elsodródott a bolsevizmus felé.
    Rákosi azonban hálátlan szabadkőműves tanítvány volt.
    Bár egyes kutatók szerint a Galilei Körben gyakran megforduló, híresen ledér színésznő, Lábass Juci avatta férfivá egy Freud-előadás után, 1950-ben végül betiltotta a szabadkőműves páholyokat. A népszerű zsidó-bolsevik-szabadkőműves összeesküvés-elméletre tehát épp Rákosi tevékenysége az élő cáfolat.



    Forrás: http://artnews.hu/2015/11/21/a-szabadkomuvesek-titkos-elete/

    Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.hu/2014/11/seta-csunderlik-peter-baglyok-nem-azok.html

    2015. március 28., szombat

    Konferencia - Kozák Péter: Az „életiratíró“ és emlékbeszédei

    Megemlékezés Prohászka Ottokár püspök halálának évfordulóján

    2015. március 30. hétfő 20:14

    Konferenciával, kötetbemutatóval, valamint az Egyetemi templomban tartott szentmisével emlékeztek Prohászka Ottokár püspökre március 28-án, halálának 88. évfordulója alkalmából – tájékoztat a Székesfehérvári Egyházmegye.

    A Papnevelő Intézet dísztermében tartott ünnepséget a Székesfehérvári Egyházmegye és a Központi Szeminárium szervezte.

    [...]

    http://www.szfvar.katolikus.hu/uploads/menu/7829/kepek/02.jpg

    A tudományos konferencia első felszólalója Kozák Péter történész volt, aki Az „életiratíró“ és emlékbeszédei című előadásában Bányai Elemér és Prohászka Ottokár személyének furcsa összekapcsolódásáról beszélt.
    A székesfehérvári püspök mondta el ugyanis Bányai Elemér újságíró emlékbeszédét, nem sejtve azt, hogy ez a mindennapos tevékenysége milyen érzelmeket kavar a liberális lapok szerkesztőségeiben. Bányai a tényfeltáró újságírás képviselője volt, tíz éven át írta nekrológjait, sajátos hangú, munkásságösszegző „életiratait“ Budapest székesfőváros híres, kevésbé híres és hírhedt személyiségeiről. Ő volt a magyar emlékezetkultúra első kutatója. Az első világháborúban halt meg főhadnagyként, éppen száz éve, nagypénteken, 1915. április 2-án. Gyászbeszédében Prohászka Ottokár leszögezte: a világháborúban a nemzetek odadobják legjobb szellemi erejüket, erkölcsi tartalékukat, nem volt még olyan kor, amikor az emberiség annyi írót, annyi gondolkodót, annyi művészt vetett volna áldozatul, mint a nagy háborúban. Bányai Elemérben egy megszakadt magyar nemzeti géniuszt látott, akinek lelkében a magyar élet, a magyar történelem, a magyar évszázadok eleven lelke lüktetett.
    Néhány nappal a temetés után a Martinovics szabadkőműves páholy eljuttatott egy közleményt az összes fővárosi lapnak – derült ki Kozák Péter előadásából. – A közlemény hangsúlyozta, hogy a páholy tagjai tudatosan nem vettek részt Bányai Elemér testvérük temetésén, mert előre tudták, hogy az ott elhangzó beszédek ellentétesek lesznek Bányai Elemérnek egész életében vallott felfogásával. A közlemény némi zavart okozott mind a katolikus, mind a liberális sajtó jeles képviselőinél. Az Alkotmánynak nyilatkozva a püspök leszögezte, hogy nem tudott arról, hogy Bányai szabadkőműves volt; ez különösebben nem meglepő, hisz a szabadkőművesség titkos mozgalom, s a jelek szerint a Bányai család tagjai sem tudtak rokonuk titkáról.

    [...]




    Forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/megemlekezes-prohaszka-ottokar-puspok-halalanak-evfordulojan

    A kép forrása: http://www.szfvar.katolikus.hu/hirek/prohaszka-ottokar-emlekmise-halalanak-88--evforduloja-alkalmabol-20150328-beszamolo

    Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2015/03/konferencia-kozak-peter-az-eletiratiro.html

    2015. március 27., péntek

    Raffay Ernő előadása a szabadkőművességről Somorján


    Raffay Ernő előadása a szabadkőművességről Somorján


    Virágvasárnap előtti pénteken, március 27-én majdnem teljesen megtelt a somorjai kultúrház kisterme. A Hatvannégy Vármegye Ifjúság Mozgalom szervezésében Raffay Ernő történész tette tiszteletét a felső-csallóközi kisvárosban, hogy előadást tartson a magyarországi szabadkőművesség történetéről.

    Korábban az Antall-kormány Honvédelmi Minisztériumának politikai államtitkára, a Trianon Társaság egyik alapítója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, a téma elismert, s ezért gyakran támadott kutatója. Mindez úgy lehetséges, hogy a világon egyedül Magyarországon kutatható a szabadkőművesség. Hazánkban háromszor tiltották be ezt a titkos társaságot, s minden ilyen alkalommal irataikat begyűjtötték, s jelenleg is Budapesten a Magyar Országos Levéltárban megtalálhatóak – olvasható a www.somorja.hu honlapon.

    A történész az előadását három részre tagolta. Első ízben a szabadkőművesség általános tudnivalóiról szólt. A hallgatóság megismerkedhetett a világ leghírhedtebb titkos társaságához kötődő alapfogalmakkal, illetve annak szervezeti működésével. Ez alapján képet kaphattak a Föld egész területén, titokban működő szervezetet alkotó részegységek (csoport, páholy és nagypáholy) és azok vezetőinek tulajdonságairól. Szó esett a szabadkőművesek alaptörvényeiről, az általuk használt sajátos nyelvezetről, illetve a szervezetben működő pozíciókról. Ezek szerint a tagok csak férfiak lehettek, akik tegezték (1920 előtt és a Horthy-korszak idején nem volt szokás), illetve testvérnek szólították egymást. Ismertetésre kerültek még olyan érdekes fogalmak is, mint a golyózás, fedezés, vakolás és páholymunka jelentése is.

    A második részben a szabadkőművesség Magyar Királyság területén kifejtett tevékenysége került terítékre időbeli tagolásban. Az első páholyok 1749-ben alakultak, Brassó, valamint Pozsony városaiban. A kezdeti tevékenységüknek az 1795-ös betiltásuk szabott gátat, amire a magyar jakobinusok „leleplezése" után került sor. A reformkor idején legálisan nem tevékenykedhettek, de a nyugaton járt magyar értelmiségiek egy része magával hozta a szabadkőműves gondolkozást. A kiegyezést követően, amikor újra engedélyezik a működésüket, Magyarország a szabadkőművesek keleti központjává vált. Ezen aktív ciklusnak a Horthy-korszak vet véget, 1920-ban indexre kerül a titkos társaság. Ekkor háttérbe húzódnak az 1945-ös szovjet megszállásig. Majd a Rákosi-korszak idején szüntetik be ismét a tevékenységüket. A rendszerváltás ismét szabad ajtót biztosított számukra egészen napjainkig.

    Az utolsó felvonásban a radikális szabadkőművesség programja került felvázolásra, ami a háttértevékenységüket fémjelezte a Trianon előtti időszakban. Eredetileg politikai és egyházi kérdésekbe nem volt szabad bele folyniuk. Az 1890-es évektől kezdenek titokban politizálni. A radikális szabadkőművesek célja a feudális parlament, így a királyság megszüntetése. Másik kiemelt szándékuk pedig a keresztény egyházak felszámolása.

    Végül, az előadás zárásként, a témában jobban elmélyülni szándékozók, dedikálással egybekötve vásárolhatták meg Raffay Ernő eddig megjelent köteteit a szabadkőművesekről.

    Felvidék.ma
    Foto: HVIM




    Forrás: http://www.felvidek.ma/felvidek/kultura/52801-raffay-erno-eloadasa-a-szabadkomuvessegrol-somorjan


    Népszerű hírek

    Blogarchívum