A hírek, események listája

Keresés szabadkőműves lapokban

2017. október 9., hétfő

MTI hírek a szabadkőművesekről (is)

MTI hír 1946-ból: Franco a szabadkőművesekről (is).

1946. május 20.

Franco beszéde Oviedoban,

Yrr Wn/Wn/Mnl3 Oviedo, május 19. /AFP/

Franco asturiai szemleutján vasárnap Ovíédoban rádió­beszédet mondott. Miután emlékeztetett a Napóleon ellen viselt függetlenségi háborúra, kijelentette, hogy a szabadkőművesek és az egyház ellenségei megbontották a szabadságáért küzdő spanyol nép egységét. Ezek az ellenségek - folytatta Franco - ma is megvannak különböző nemzetközi munkás- és szabadkőműves alakban, s ezeket mindig külföldről irányítják Spanyolország ellenségei. Mi nem a nagytőkéért vagy a középosztályért vagy a polgárságért küzdöttünk és győztünk, hanem a nagy és szabad Spanyolországért, - mondotta. Beszéde végén Franco a termelés fokozására szólitotta fel a népet. /mti/



MTI hír 2017-ből: Semjén Zsolt a szabadkőművesekről (is).

Kormány-minisztériumok
Semjén: Navracsicsnak tudnia kell, hogy kollégái Soros zsebében vannak

Budapest, 2017. október 8., vasárnap (MTI) - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint Navracsics Tibor európai uniós biztosnak kell a legjobban tudnia, hogy a kollégái és a környezete, emberek és szervezetek is "nemcsak a kezében vannak Soros Györgynek, hanem a zsebében is".

Semjén Zsolt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában arra reagált, hogy Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos pénteken Budapesten azt mondta, az Európai Bizottság saját logikája alapján alakítja migrációs politikáját, "a Soros-terv nem szerepel a bizottság munkatervében".
A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy az európai vezetők Jean-Claude Junckertől, az Európai Bizottság elnökétől kezdve meghallgatják az EU-ban Soros Györgyöt, aki előttük mondja el programját. Az a helyzet, hogy Soros György "kezében és zsebében tartja azt a világot", amelyben Navracsics Tibor munkája van - fogalmazott.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a hazájához hű az ember, egy szervezethez, munkaadóhoz lojális, ezért arra kérte Navracsics Tibort, hogy a hűség fogalmát gondolja át a nemzet és egy nemzetközi szervezet között. Hozzátette, reméli, hogy ez a megszólalása egy "újságírói félremagyarázás következménye".
Magyarország soha nem írt alá olyan szerződést az EU-val, hogy bárki megmondhatná, ki éljen Magyarországon - emelte ki. Szerinte a migrációs válság kiinduló oka a szabadkőművesség, amelynek volt "jakobinus, bolsevik verziója", és a "sokadik leágazása ez a Soros-féle szélsőliberális dolog", amely "szívéből gyűlöli a keresztény hagyományokat", és ha lehetséges, még jobban gyűlöli a nemzetállamokat. Meg is akarja szüntetni őket és európai egyesült államokat akar létrehozni. Ezt Brüsszelből "személytelen, elszámoltathatatlan" bürokrácia irányítaná, különböző NGO-knak (nem kormányzati szervezeteknek) "átnyomva" a hatalmat - fűzte hozzá Semjén Zsolt.
Úgy folytatta: a baloldali, liberális pártok láthatóan nem képesek legyőzni a nemzeti erőket, ezért kell behozni sok millió olyan embert, aki kötődik egyik nemzethez sem. Ők az európai nemzetekkel szemben ezekre a bevándorló iszlám tömegekre számíthatnak. Hangsúlyozta: bár az iszlám nagy kultúra, nem része az európai civilizációnak, különösen nem a magyar kultúrának, amely "az iszlámmal szemben definiálja önmagát mint a keresztény Európa védőpajzsa".
A kereszténydemokrata politikus közölte: azért van szükség a nemzeti konzultációra, mert ebben a harcban nem elég a kormány álláspontja, szükség van arra, hogy a magyar emberek is mellé álljanak. "Az a különbség, hogy mi megkérdezzük az embereket" - hangsúlyozta.
Példaként említette, hogy szerinte a német politika, amikor meghívta a migránsokat, először is "törvénytelen" volt, hiszen nem tartották be a dublini szerződést, másodszor "antidemokratikus", mert Angela Merkel kancellár nem kérdezte meg a német népet, hogy akar-e tömegesen együtt élni az iszlámmal és "inkorrekt" is például Magyarországgal szemben, de a migránsokkal szemben is. Mert ezek a "szerencsétlen emberek" pénzzé tették mindenüket, hogy Európába jussanak, most mégis visszaküldenék a nagy részüket. Úgy fogalmazott: ennél sokkal helyesebb, amit Magyarország képvisel, hogy a segítséget kell odavinni, nem a bajt idehozni.
Semjén Zsolt szerint ennek a vége párhuzamos társadalmak kialakulása lesz, ezek az emberek egyre frusztráltabbak, mert nincs munkájuk és nem ismerik a nyelvet, egyre több lesz a bűncselekmény. Azt mondta: ha egy ilyen migráns "megerőszakol egy tízéves német kislányt, az apja agyonlövi, erre lázadás lesz a bevándorlók között", megtámadnak egy német falut, az megvédi magát. "Ezt fogják nézni Malmőtől Marseille-ig, és égni fognak a külvárosok" - tette hozzá.
Meg kell védeni a határokat, és a humanitárius segítséget ezeknek az embereknek a szülőföldjére kell vinni - emelte ki a miniszterelnök-helyettes.

bszg \ bri \ ppd

MTI 2017. október 8., vasárnap 10:56



Forrás: http://www.mti.hu

2017. július 1., szombat

Ádám Ágnes: Az igazi titok – Szabadkőműves kiállítás Bécsben


Az igazi titok – Szabadkőműves kiállítás Bécsben


300 Jahre Freimaurer: Das wahre Geheimnis cím - mel nyílt kiállítás 2017. május 18-án az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében (Prunksaal) a Josefsplatzon. Bizonyára titokzatosnak tűnik e Társaság, homály fedi kilétét, célja sokak számára ismeretlen. A kiállított tárgyak vajon megadják-e a választ? A szabadkőművesség – angolul Freemasonry, franciául Franc-maconnerie, németül Freimaurerei – olyan testület, amelynek tagjai páholyokba tömörülnek. A „páholy“ nem csak helyiség, ahol a tagok összejön - nek, hanem a testvérek csoportját is jelenti. Nevüket a XII. században Franciaországból Angliába vándorló és ott működő kőfaragó, kőműves, építőmesterektől kapták, akik titkosan őrizték mesterfogásaikat, a gótikus építészeti stílus egyedülálló technikai alkalmazását. Létrehozták saját közösségeiket, a szabad kőművesek testvérisége testületeiket (Fra - ternity of Freemasons). Szakmai tudásuk vallási, erkölcsi jelentőséggel párosult, alkimista, kabalista , babonás hagyományokat őrző jelentésekkel

A kiállítás hangsúlyt fektet a páholy kialakulására, a modern szabadkőművesség történetére, amelyet 1717. június 24-től számítanak, amikor Angliában négy páholy összefogásából Londonban megalakult az első Nagy Páholy (Premier Grand Lodge of Eng - land) a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban. 1723-ban kiadták alkotmányukat. Létezésüket már a kezdetektől fogva konfliktusok, ellentmondások kísérik. A felvilágosodás nyomán a szellem szabad - ságát, erkölcsi értékeket vallva, a rousseaui inspira - cion alapján számtalan formában működnek világszerte. Alapvető követelmény az Istenbe vetett hit vallási hovatartozástól függetlenül (a dogmatikus szervezetekben az Isten-hit nem volt elvárás). A páholyokban a vallási és politikai témák megvitatását alkotmányukban tiltják, ezért Istent a szóhasználatban a Világegyetem (Univerzum) Nagy Építőmesterének nevezik. Anthony Sayert választották meg a nagypáholy első nagymesterének. A kiállításon színes kép mutatja az érdeklődőknek a társaságok működési rendszerét, hierarchikus felépítését, élén a nagymesterrel, alatta a különböző tisztségeket betöltőkkel. Figyelemreméltóak a misztikus szimbólu - mok, a kiállított tárgyak, s azok jelentősége. A láto - gatóknak valószínűleg az is feltűnik, hogy bizonyos jelképekkel, azonos ábrázolásokkal már találkoztak tudományos, művészeti területeken, vallástörté - netben, s nem véletlenül, építészeti alkotásokban. A kiállítás megrendezését – már a témaválasztás különössége miatt is – hosszas, bonyolult előkészü - letek előzték meg. Munkahelyemen izgatottan lapoz - gattam asztalomon az ellenőrizésre váró könyveket, nyomtatványokat. Kíváncsi voltam, miben rejlik e téma titokzatossága, a nyilvánosság előtti elhallga - tottsága, amely még inkább felkelti az emberek figyelmét, ha meghallják a „szabadkőművesség“ szót. Nem tudni, kik a tagjai, mi a céljuk, némely ember zavarba jön, ha szóba kerül a téma – talán közük van a társasághoz? – nem lehet tudni. Számos ellentmon - dás, híresztelés szól róluk. Kék bőrkötésű könyv borítóján kilencágú csillag közepén ‚G’-betű; a szabad - kőművesség alapvető jelképe a derékszögű vonalzó a szárai fölé helyezett körzővel, amelynek a közepén helyezkedik el a nagy Geométert, a világegyetem építőjét, a felsőbb értelmet jelentő ‚G’-betű.

Johann Georg szabadkőműves és tanár gyűjteményes könyvébe (címlapon: „Den Hochwürdigen Wür - digen und lieben Brüdern und Freijen Maurern“) belelapozva, a tagok fekete árnyképein kívül (köztük W. A. Mozarté és Ignaz von Borné, aki nagy hatással volt rá), további jelképeket találok: Mindent Látó Szem, csillag, vonalzó, kalapács, körző, vakolólapát, hold, nap, földgömb, könyv, mérleg, homokóra, kereszt, kígyó, koponya, piramis, kard, érem, pókháló és tojás a fészekben („Gott wog mir dar, was er mir geben woll - te, und schrieb mit eigner Hand, wie lang ich leben sollte, bevor ich noch gebohren war.”) stb. Ezek jelen - téséről is tájékozódhat a látogató. Titokzatos rajzok, egyiptomi fáraó szarkofágjára emlékeztető koporsó, halálfej, négy égtáj, ledöntött oszlopok, hajó a vízen; rejtélyes üzenetek, kívülállók számára ismeretlen, értelmezhetetlen jelek, idézetek, mind csak növelik a kíváncsiságot. II. József idején a közélet számtalan ismert személyisége volt tagja a páholyoknak, ame - lyeknek száma egyre növekedett. Leopold Mozart (W. A. Mozart apja) és Joseph Haydn is beavatott lett. A zse - niális zeneszerző W. A. Mozart több bécsi páholy tagjaként szerzett szabadkőműves zenét; páholynyitásra, páholyzárásra és kantátát Ignaz von Born tiszteletére „Die Maurerfreude” címmel. Tudatos szerepvállalását kifejező műveinek, a Varázsfuvolának (Die Zauber - flöte) és a „Maurerische Trauermusik” -nak (KV477.) eredeti partitúrái is láthatók a bemutatón. Ez utóbbit két testvérnek, Mecklenburg-Schwerin és Esterházy hercegnek komponálta. Jelentős ausztriai múltja ellenére 1848 után be - tiltották a szabadkőművességet Ausztriában, Magyarországon ellenben a kiegyezés utáni liberáli - sabb egyesületi törvények lehetővé tették, hatósá - gi felügyelet nélkül osztrák páholyok alapítását is magyar határmenti városokban (Pozsony, Sopron), míg a birodalom nyugati felében csak „politikamentesen” működhettek szabadkőműves egyesületek.

A kiállítás érdekessége nem csak magában a szabadkőművesség történetében és „megmagyarázásában” rejlik, hanem a furcsa, első pillantásra összefüggéstelen személyes tárgyak sokszínűségé - ben is. A tárlat előkészítése komoly munkát jelentett a restaurátorok számára. Fontos nyelvtudományi eredmény és állomás volt a szabadkőművesség történetében egy önálló nyelv, az eszperantó megalkotása, amelyet 1913-ban a szabadkőműves világszövetség nyelvévé nyilvánítottak. Megalkotása (1887) Lazar Markovics Zamenhof, zsidó származású orosz anyanyelvű, varsói szemor - vos (Doktoro Esperanto jelentése reménykedő doktor) nevéhez fűződik. A vitrinekben Alfred Hermann Fried nyelvköny - vén és Béke Nobel-díján kívül rendfokozatok, érmek, valamint rituális, beavatási kellékek, a jellegzetes öltözék, a díszes hímzett vállszalagok, a sautoir, azaz Schärpe láthatók. A különböző országok gondolkozásmódja nem volt egységes, sokszor még az országokon belül is eltért, ezért 1930-ban ismételten politikamentességet hirdetve Genfben és Bécsben központi szervezet jött létre a nagypáholyok kapcsolattartásáért. Célkitűzésükre utal egy 1921-ből való könyvcím, Weltfreimaurerei, Weltrevolution, Weltrepublik (szerzője Friedrich Wichtl, az I. Köztársaságban a Német Nemzeti Párt képviselője az osztrák parlamentben).

Működésük számtalan érdek-összeütközést váltott ki megalapításuktól kezdve. Egyházi vonalon pápák tiltakoztak ellenük – IX. Piusz pápa 1864-ben „veszedelmes eltévelyedés“-nek nevezte a szabadkő - művességet. Hitler üldözte a csoport tagjait. A látogatók meglepődve fedezhetik fel a Társaság tagjai között a közélet híres szereplőinek, tudósok, politikusok, elismert művészek portréit. Az első Bécsben alapított páholy (1742) tagjai között magyar főurak és nemesek is voltak. A magyar sza - badkőművesek sorai között nagyon sok közismert személyiség található. Vajon kielégítő választ ad-e az anyagában érde - kes kiállítás arra, hogy mi van a kulisszák mögött? Ezt döntsék el a 2018. január 2-ig tartó kiállítás látogatói.

Ádám Ágnes (Österreichische Nationalbibliothek)


Forrás: http://www.becsinaplo.eu/bnaplo.pdf

2017. június 26., hétfő

Szabadkőműves múzeum lesz a páholyházból

Szabadkőműves múzeum lesz a páholyházból

Jóváhagyta a júniusi ülésén a nagyváradi önkormányzati képviselőtestület a nagyváradi szabadkőműves múzeum kialakításának költségeiről szóló határozattervezetet. Az előző, tavaly novemberi határozat módosítására azért volt szükség, mert akkor még 20 százalékos áfával számolták ki a költségeket, az áfa pedig január elsejétől 19 százalékra csökkent.
szabadkomuves muzeum
A jövendő múzeum Rulikowski (ma Armatei Române) utcai épülete, mely sokáig a vámhatóságnak adott otthont, a múlt század elején a nagyváradi László király szabadkőműves páholy szélházának készült. A páholyszékházat a muemlekem.hu oldal adatai szerint 1901-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti műépítész tervei szerint és 1902-ben adták át.
A váradi önkormányzat a Regionális Operatív Programhoz pályázik majd támogatásra az áfával együtt 5,5 millió lej értékű felújításra. Az önkormányzat költsége 1,6 millió lej lesz, ebből a pályázaton el nem számolható költésegeket és a két százalékos önrészt fedezik. A majdani kivitelezőnek a tervek szerint 24 hónapja lesz majd az épület felújítására.
Fried Noémi Lujza



Forrás: http://www.reggeliujsag.ro/szabadkomuves-muzeum-lesz-a-paholyhazbol/

2017. június 21., szerda

Helikon-lapszámbemutató: Kerekasztal-beszélgetés a folyóirat szabadkőműves számáról



Helikon szabadkomuves














A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle Szabadkőműves számáról 2017. június 19-én a Kelet Kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen a kötetet Kontler László mutatta be. A 2016/4. szám szerkesztői, Péter Róbert és Szentpéteri Márton mellett Granasztói Olga és Lengyel Réka voltak az esemény résztvevői.
A 18. században a szabadkőművesség az európai politikai, kulturális, társadalmi és szellemi élet meghatározó tényezője volt. Kötetünk célja, hogy a magyar olvasókat közelebb hozza a 18. századi szabadkőművesség kutatásának legújabb irányaihoz, módszereihez és témáihoz. Erre nyilvánvalóan nagy szükség van, hiszen a magyar szabadkőművesség történetének kutatása nemigen ízesült még be az európai tudományosságba. A téma kutatása túlnyomórészt az összeesküvés-elméletírók, szenzációhajhász szerzők és amatőr szabadkőműves történészek territóriuma volt egészen az 1980-as évekig. Ugyanakkor még tudományos körökben is számos régóta élő és szinte soha meg nem kérdőjelezett mítosz és spekuláció határozta meg a köztudatot a témában egészen a közeli múltig. 





Népszerű hírek

Blogarchívum